A Szent Imre herceg nevét viselő budai ciszterci rendi gimnázium alapításának gondolata és kivitelezése Békefi Remig zirci apát munkásságát dicséri.

A budai Szent Imre Főgimnázium első osztályának tanévnyitó Veni Sancte-ját 1912. szeptember 5-én a zirci apát mondta, és megindult a tanítás a Váli utcai elemi iskola III.emeletén levő helyiségekben a Bitter Illés igazgató által irányított első (akkor 4 fős) tantestület tagjaival és az első osztály 48 diákjával. A gimnázium az évenként belépő új évfolyamokkal 1919/1920-ra épült ki "teljes vertikumban" és bocsátotta útjukra első érettségizőit. Addigra az iskola egyre ismertebbé és elismertebbé vált magas színvonalú tantárgyi-szakmai és következetesen igényes nevelési-pedagógiai, sőt közéleti szinten is jegyzett tevékenysége kapcsán.

A közbejött világháború és az összeomlás azonban meggátolta annak a szándéknak érvényesülését, hogy a zirci apát felépítse a tervezett épületeket és a "forradalmak és Trianon korának" óriási megrázkódtatásai sem kedveztek a programnak.

1924-ben elhunyt az "alapító" Remig apát. Munkáját Werner Adolf zirci apát folytatta. A gimnázium új épületének felépítéséhez a zirci apát által beruházott nagyobbik rész mellett az állami hozzájárulást a már említett kultuszminiszter közvetítette.

A híresen szép iskolaépület tervezője a műépítész-egyetemi tanár Wälder Gyula volt, aki neobarokk ihletésű és hangulatú, de modern iskolát illesztett a hegy lábához. A munkálatokat a szerzetesrend részéről a kiváló természettudós és nagyszerű pedagógus Hadarits-Endrédy Vendel (később igazgató, majd zirci apát) irányította - ragyogó gyakorlati érzékkel.

A gyönyörű új iskolaépületben 1929. szeptemberében indult meg a munka a Váli útról történő "áttelepülés" után.

Nagyszerű új korszak kezdődött, amelynek jelentősége - és ez bízvást mondható - országos érvényre emelkedett, lévén a rendkívül magas színvonalú pedagógiai munka eredményeként a tudományok, művészetek és a közélet majdani kiválóságainak egész sora készült fel itt a továbbtanulásra, és általában "az életre".

Időközben nagy változások történtek a Ciszterci Rend és a Gimnázium életében. Bitter Illés igazgató 1938-ban nyugalomba vonult és utódja rövid időre Hadarits-Endrédy Vendel lett, akit azonban Werner Adolf apát elhunytával 1939. március 18-án zirci apáttá és így a Zirci Kongregáció prézes apátjává választottak. Ezután - egészen az államosításig - Brisits Frigyes töltötte be a gimnázium igazgatójának tisztét.

A Ciszterci Rend Szent Imre Gimnáziuma a negyvenes évekre az ország legjobb gimnáziumainak egyikévé vált, tanulóinak száma 800 fő körül alakult és évente 90-100 "érett" diákot bocsátott ki falai közül.

A háború - az ostrom - kegyetlenül elbánt az épülettel. Bombatalálat és sok belövés érte, a felszerelések és berendezések pótolhatatlan károkat szenvedtek, de a működési lehetőségeiben súlyosan gátolt szerzetesrend, a családok és a diákság segítő erőfeszítésével a legszükségesebb helyreállításokat elvégezte.

Újraindult a munka és további kiváló eredmények születtek, ám 1948-ban megszakadt a Ciszterci Rend és iskolája működésének folytonossága azzal, hogy sorra került az egyházi iskolák államosítása az új hatalom berendezkedésének egyik meghatározó elemeként. Brisits Frigyes igazgató azonban az 1948-as év májusán, az érettségiző osztályok ballagási ünnepségén, már értesülve az államosítás bekövetkeztéről, reménytelen helyzetben jelentette ki: "Mi itt állunk, mi itt várunk, mi itt maradunk!"

Az azóta elhíresült kijelentés talán a beláthatatlan jövőnek, a mindenen túlmutató reménynek szóló üzenet, a dolgok végső értelmére és végső igazságára történő hivatkozás volt. A következő tanévet ugyanis már a "Budapesti XI. ker. Állami Szent Imre Gimnázium" néven jegyezték. 1950. szeptemberétől az iskola József Attila nevét viselte.

A következő évtizedekben azonban a teljesen megváltozott körülmények között is élt, létezett, sőt lélegzett a ciszterci múlt hagyománya, természetesen keveredve-összevegyülve más törekvésekkel, sajátosságokkal és hatásokkal, illetve azoktól független önállósággal is. Ez a sajátosság bizonyos elfogadottsággal és elismertséggel érvényesült a társadalmi környezetben és a József Attila Gimnázium életének sajátos színezetet kölcsönzött.

A rendszerváltással bekövetkező változások körülményei közepette megnyílt a valamikori egyházi iskolák visszaigénylésének lehetősége és a Ciszterci Rend, illetve dr. Kerekes Károly zirci apát megragadva az esélyt - más jeles iskolái mellett - kérte budai gimnáziumának visszaadását is.

A József Attila Gimnáziumban 1992. szeptemberétől már egyházi beiskolázású osztályok is indultak, miközben évekig tartó tárgyalások kezdődtek a Budapest XI. kerületi Önkormányzat, a Ciszterci Rend, illetve a zirci apát és állami főhatóságok részvételével az iskolaátadás lehetséges módozatairól.

Végül az iskola épületében működő József Attila Gimnázium fokozatos áttelepítése mellett 1997-ben indult újra a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium.

Az iskola fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Apátsága, illetve Dr. Zakar Ferenc Polikárp zirci főapát, igazgatója dr. Párdányi Miklós.

Lényeges változást eredményezett az a törekvés, hogy az iskola 8 évfolyamos képzést is kialakítson Így az örökölt 4 évfolyamos gimnáziumi szerkezet részarányának csökkentése mellett 1998 őszén került sor a 8 évfolyamos gimnázium beindítására - felmenő rendszerben.

Az iskola pedagógiai programja - a magas színvonalú tantárgyi-tartalmi képzés követelménye mellett - kiemelten hangsúlyozza a nevelés és közösségiség fontosságát és a (zömében civil, de elkötelezett és a programot valló-vállaló) tantestület a "ciszterci családiasság" szellemében, komolyan törekszik annak érvényesítésére a mindennapi gyakorlatban.

 

Az iskola honlapja: http://www.szig.hu