Klebelsberg Kunó iskolája - Átadták a kibővített és felújított Ciszterci Szent István Gimnáziumot Székesfehérvárott

2022.10.07

A ciszterci szerzetesek 1813-ban vették át a jezsuiták által épített templom és iskola működtetését Székesfehérváron, ekkor kezdődött a gimnázium igazi fellendülése, amely az egész város szellemi és lelki életére kihatott. 1851-ben 8 osztályos főgimnáziummá alakult, s a növekvő létszám miatt 1875-ben kétemeletesre kellett bővíteni az első épületet. A korszak híresebb tanulói nem csak fehérvári, hanem országos ismertséget szereztek az iskolának, így például Pyrker László későbbi egri érsek, majd Reguly Antal nyelvész, Szalay László történész, akadémiai tanár. A magyar irodalom meghatározó alakjai, Vajda János és Vörösmarty Mihály is itt tanultak, ahogyan Ybl Miklós és Semmelweis Ignác, valamint a nemzeti köznevelés meghatározó alakja, Klebelsberg Kuno is.

1921-ben vette fel az iskola Szent István nevét, mert ahogyan első királyunk „a magasabb szellemi és erkölcsi kultúra kisugárzására” káptalani iskolát alapított (írja a korabeli iskolai évkönyv), úgy ciszterci Békefi Remig apátot is a magyar ifjúság nevelésének, szellemi, lelki gazdagításának a vágya vezette. A sikeres oktatói munka következtében az épület újra szűkössé válik, s ekkor – a Zirci Ciszterci Apátság összefogva Székesfehérvár városával felépítette és – 1939-ben átadták az új épületet a Jókai utcában. A ciszterci atyák a reálgimnáziumban kiemelkedő szaktantermeket is létesítettek, és az intézmény mind szakmai, mind pedagógiai színvonalában európai szinten teljesített. Ezekben az évtizedekben a ciszterci pedagógia a magyar közoktatás egészére is számottevő hatást gyakorolt. Ezt a fejlődést törte derékba az egyházi iskolák kommunista államosítása, a hit elnyomása, szerzetesrendek 1950-es feloszlatása.  

1994-ben indult újra a ciszterci oktatás és rövid tíz év elteltével, a rohamosan növekedő létszám miatt újra szükséges lett az épületek bővítése. Elindult a tervkészítés, azonban az érdemi előrelépést csak a magyar kormány 2017-ben megítélt 2,6 milliárd forintos támogatása tette lehetővé. A megemelkedett kivitelezési költségek miatt azonban a tervek átdolgozására és a bővítés ütemezésére volt szükség. A rendelkezésre álló forrásból az első ütemben, 2020 októberétől a tornacsarnok és a földszinti terek készülhettek el. További 1,67 milliárd forintos kormányzati támogatásra volt szükség, hogy a második ütem is – benne a tantermekkel – lehetséges legyen. A kivitelezési munkák nagyon jól haladtak, így általános megelégedésre – jóval határidő előtt – 2022. szeptemberben birtokba vehette az iskola az új épületszárnyakat.

A mindennapos testnevelés bevezetése indokolttá tette a sportcsarnok építését, a megnövekedett tanulólétszám, valamint a minőségi oktatáshoz szükséges csoportbontások pedig régóta igényelték a 12 új tanterem kialakítását. Nagy öröm, hogy újra van színpaddal is ellátott közösségi terme az iskolának, amely lehetőséget ad közösségi és művészeti programok megvalósítására, koncertek és színjátszó estek, kulturális és tudományos események megrendezésére. A díszterem mellett megújult az iskola konyhája és étkezője is: a ciszterci építészetre jellemző módon letisztult, visszafogott, formailag ötletes, a belső értékekre rávilágító tereket alakítottak ki az iskolában. A fenntartó Zirci Ciszterci Apátság ezzel párhuzamosan, saját forrásaiból igyekezett megújítani a régi épületszárny egyes részeit is, így lehetőség nyílt a közösen használt terek és a vizesblokkok felújítására.

A megújított és kibővített épületet október 5-én bensőséges, meghitt ünnepség keretében adták a fehérvári ciszterci tanároknak és diákoknak. Elsőként Bérczi Bernát zirci apát köszöntötte a résztvevőket, s élményszerűen foglalta össze a ciszterciek történetét Székesfehérvárott. Köszönetet mondott elődjének a tervezésért, a kormány és a város megjelent képviselőinek pedig a megvalósításért. Az ünnepségen megjelent Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki köszöntőjében különösen is felhívta a figyelmet a keresztény oktatás nemzetet felemelő erejére, s ezen belül is a szerzetes iskolák jelentős hagyományaira, az itt nevelt tudósok, művészek, kutatók kiemelkedő eredményeire.  A volt piarista diákot egy másik piarista diák követte: dr. Rétvári Bence Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a közösség erejét emelte ki. A szerzetesi iskolákban ugyanis olyan emberi közösségek alakulhatnak, amely a barátságon túl a hazáért és nemzetért érzett felelősséget és összefogást is megjelenítik. Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes saját személyén és családján keresztül is sok szálon kapcsolódik az iskolához. Személyes tanúságtételében megerősítette azt a régi igazságot, hogy a szerzetesi iskolák a nemzet végváraihoz hasonlíthatók. A bennük dolgozó tanárok és diákok hősiessége azonban csak akkor vezet eredményre, ha kellően erős és modern várfalak veszik körül őket, s ennek jó példája lehet ez az iskola. Dr. Cser-Palkovics András polgármester szintén személyes kötődéssel, sok humorral, bölcsességgel és köszönettel átszőtt beszédében a diákokat lelkesítette, buzdította a nagy elődök hagyományainak folytatására.